Úgy fest, hogy Roland Emmerich rendre visszatalál a rá jellemző látványfilmekhez, hiszen korábban sem az Anonymus, sem pedig legutóbb, a meleg mozgalmak fordulópontjaként aposztrofálható Stonewall lázadást feldolgozó Stonewall nem aratott különösebb sikert. Most, hogy legnagyobb sikerét, A Függetlenség Napját folytatja, szóba került a Csillagkapu is.
Dean Devlin, mindkét eredeti film írója és producere beszélt a Csillagkapuról, többek között, hogy már annak idején sem feltétlenül volt könnyű összeszedni a pénzt egy eredeti filmötletre.
Annak idején, amikor készítettük, minden stúdió azt mondta, hogy a sci-fi halott. Roland és én nagyon szeretjük a műfajt, szóval azt hiszem ez közrejátszott abban, hogy miért működött. Nem egy cinikus kísérlet volt arra, hogy megpróbáljuk kielégíteni a tömegigényeket.
Devlin itt a 354 epizódot megélt sorozatra célzott, ami nem az ő eredeti elképzeléseiket tartalmazta, de mivel a jogok más stúdióhoz vándoroltak, így nem volt lényegi beleszólásuk a dolgokba és nem tudták elkészíteni a második és harmadik részt. Most ez viszont megvalósulhat, ugyanis az újrát ugyanaz a James A. Woods és Nicholas Wright fogja írni, akik A Függetlenség Napja: Feltámadást is. (Hogy ez nekünk mennyire jó, azt még nem tudjuk.) Devlin meg is magyarázta, hogy miért kell előről kezdeni az egészet és miért nem lehet ott folytatni, ahol a film abbahagyta.
Ez nem az a fajta történet, aminek a fonalát 20 évvel később fel lehetne venni. Az egyetlen módja, hogy elmeséljük azt a trilógiát az az, ha visszamegyünk a legelejére és elölről kezdjük a történetet. Elvették tőlünk és kemény dolog azt látni, hogy mások nevelték fel a gyerekedet, mégha egész jó munkát is végeztek. Nem felejtettük el, mi történt. Csak hagyják, hogy befejezzük a történetünk mesélését.
Azért lássuk be, hogy Devlinnek annyiban igaza van, hogy a sorozat annyira túlkomplikálta és a filmet ismerők számára nyomon követhetetlenné tette az első részben lefektetett mitológiát, hogy talán jobb is, ha elölről kezdik az egészet. A kérdés nyilván a minőséget érinti, hiszen Emmerich sem számít már akkora vagánynak, mint a 90'-es évek idején, ugyanakkor a Csillagkapu univerzuma az, amelyben bőven lenne potenciál. Vajon az eredeti alkotók elképzelései a tervezett trilógiára jobbak lesznek, mint amikkel a sorozat operált?