Az nem számít újdonságnak, hogy Quentin Tarantino a hetvenes évek moziját tanulmányozza, hiszen filmjeinek java része abból az áldásos időszakból táplálkozik (a Kill Bill-re ható exploitation-filmek is annak a dekádnak a szüleménye) és úgy egyáltalán, köztudott, hogy az író/rendező nagy tisztelője ezeknek az éveknek és annak filmtermésének.
A jelenleg minden figyelmét az ún. Új Hollywood-ra fordító Tarantino bőszen tanulmányozza a vonatkozó, korabeli cikkeket és filmkritikákat, valamint állítása szerint óriási hatással volt rá egy Mark Harris által írt könyv, mely a Pictures at a Revolution: Five Films And The Birth Of The New Hollywood címet viseli. Ami meglepőnek hathat a direktor rajongói számára az az, hogy mindez a kutatás és olvasgatás nem feltétlen egy mozifilmet fog majd a későbbiekben eredményezni:
Hogy könyv lesz-e belőle? Meglehet. Egy hatrészes podcast esetleg? Elképzelhető. Dokumentumfilm? Nincs kizárva. Még kitalálom.
- árulta el a lelkes hallgatóközönségnek a Lyon-ban tartandó Lumiere Fesztiválon, ezzel elbizonytalanítva a témán kívül mindent, ami a filmőrült következő projetkjére vonatkoztatható. De hogy miért is olyan fontos az Új Hollywood? Miért olyan érdekes ez a Hollywoodi Új Hullámnak is titulált időszak? Hogy zanzásítsuk a választ, hát azért, mert ebben a rövidke kis időszakban a hollywoodi rendezők nagyjából mindenhez szabad kezet kaptak - ami a filmkészítést illeti - és bármit megtehettek, bármilyen témához hozzányúlhattak és bármelyik regényt megfilmesíthették. Soha nem látott szabadság jutott a filmkészítőknek, amit ki is használtak - ezzel olykor elidegenítve az adott filmektől a nézőközönséget.
Akármi is lesz ez a projekt, amit végül véghezvisz a rendező, nem kételkedünk abban, hogy lesz mondandója a témáról és öröm lesz hallgatni/nézni/olvasni.