Imri László készíti a Viasat számára a náluk látható mindhárom DC-s képregénysorozat, a Flash - A Villám, a Supergirl és A holnap legendái magyar változatát. Imri Lászlóval a Supergirl első évadának szinkronfelvételeinél találkoztunk (Gáspár Kata és Kisfalvi Krisztina mellett) és beszélgettünk többek között arról, hogyan is jut el az angol szövegkönyvtől a kész magyar fordításig, milyen rosszul szkennelt, esetleg kézzel írt anyagból dolgozni, valamint hogy milyen is japán nyelvű sorozatokat, animéket fordítani.
Mikor kezdtél fordítani?
A Sony televíziós üzletága 2009-ben az ifjúsági csatornájára, az Animaxra keresett japánul tudó fordítókat és kaptam a lehetőségen. Az első munkám Varga Fruzsival közösen a Nana volt. Azt mondták, hogy angolból kell majd fordítanunk és nem dobnak be minket egyből a mély vízbe, de nem volt semmilyen angol szövegkönyv, és teljesen japánból kellett dolgoznunk. Egy japán szövegkönyv pedig más, mit az amerikai.
Ugyanis a japánok rendesen kis füzeteket készítenek az animék szinkronjához, bár abban megegyezik az amerikaival, hogy ugyanúgy szerepel bennük a szereplők neve és a szöveg, csak minden japán írásjegyekkel. Amit mi kaptunk, az egy PDF-fájl volt, amiben beszkennelt oldalak voltak felfűzve, és emiatt nem tudtál copy+paste-tel szótárazni, hanem bogarászni kellett, hogy az most vajon melyik írásjegy is.
Nem volt egyszerű. Az első részeket hat-nyolc óra alatt fordítottam, mire a végére belejöttem már csak négy-hat órát vett igénybe. De ettől függetlenül nagyon szerettem csinálni, egyből szerelem lett. Ezután, amikor már látták, hogy működik velem a dolog és ki lehet máson is próbálni, akkor jöttek az amerikai sorozatok és filmek. Az első egy japán-kanadai koprodukció volt, a Japán menedék, ezt is közösen írtuk Fruzsival. Amióta pedig megszűnt az Animax többségében amerikai sorozatokon dolgozom.
Milyen szakon végeztél?
Japonológia mesterszakos bölcsész vagyok. Viszont attól, hogy én ezt elvégeztem, még nem tudok olyan nagyon jól japánul, de persze megértem és elboldogulok. Az animék nagyon népszerűek és emiatt is egyre többen jelentkeznek erre a szakra.
Hogyan kerül hozzád egy sorozat?
Szerencsés vagyok abból a szempontból, hogy jó a viszonyom a produkciós vezetőkkel, így ha megtetszik egy sorozat, akkor én szemtelen módon szólok, hogy ha esetleg hozzájuk kerülne, akkor gondoljanak rám. Rengeteg szuperhősös sorozatot, képregény-adaptációt nézek, és mivel tudták ezt rólam, így én kaptam meg a Flash - A Villámot, a Supergirlt és A holnap legendáit is.
Meg persze korábban csináltam már Az igazság ifjú ligáját is, ami hasonló volt, csak animációban, így ez is közrejátszott. Ha olyan ember fordítja az adott filmet vagy sorozatot, aki élvezi, nézi és szereti, tisztában is van az eseményekkel, az a stúdiónak is jó.
Hogyan kapod meg az anyagot?
Miután megkerestek a munkával, megbeszéljük a határidőt, vagy megmondják, hogy mikorra kell készen lennem. Ezután valamilyen formában eljuttatják hozzám a képet és a szövegkönyvet, és általában két rész megírására egy hét áll a rendelkezésünkre.
Általában úgy dolgozom, hogy elkészítem a nyersfordítást és utána igazítom szájmozgáshoz, mert így, amikor másodjára foglalkozom vele, akkor át tudom nézni, és ki tudom szúrni az esetleges hibákat. Most viszont, hogy a Flasht és a Supergirlt egyszerre kellett csinálnom, és a heti 160 perchez hozzájöttek még az animációk, valamint ugye napi nyolc órában is dolgoztam, így egyből szájra írtam a szöveget.
Milyen szövegkönyvet kaptok?
Attól függ, hogy kik készítik az angol változatot. A Flash és a Supergirl esetében PDF-fájlokat kaptam, amelyek a lényeges információkra koncentráltak; szerepelt bennük a szereplő neve, a szövege és egy kis leírás arról, mi is történik a jelenetben.
De például a Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot? szövegkönyve teljesen más, ott amiben csak tudnak segítenek. Minden jogi szakszó, minden idióma meg van magyarázva és feltüntetik azt is, hogy az egyes szervezetek rövidítései mit is takarnak. Az ABC-s sorozatoknál általában hasonló a helyzet, nagyon figyelnek erre, bár volt már olyan, hogy bakiztak a magyarázatnál.
Az Intelligence - A jövő ügynökében elhangzik egy olyan technikai kifejezés, hogy "warp evolution", és ezt a történet szerint ők találták fel. Ehhez mellékeltek egy kis magyarázatot, aki viszont írta az angol szövegkönyvet, az talán nem ismerte ezt, ezért rákeresett az interneten és mivel a Digimonban is van "warp evolution", így annak a fogalmát másolta bele az Intelligence-be, és nem egészen arról volt szó így benne, amire az epizódban gondolhattak.
A Flashnél pedig nagyon sok volt a félrehallás. Az egyik kedvencem az, amikor Wells azt mondja, hogy "A metahuman who can control gas", és ez a szövegkönyvben úgy szerepelt, hogy "I met a human who can control gas". Ilyen bakiknak nem kellene előfordulnia, de viccesek és feldobják a munkát.
Hogyan dolgozol? Hogyan néz ki a magyar szöveg írásának technikája?
Laptopon dolgozom. Az egyik sarokba rakom kicsibe a képet, alá az angol szöveget, melléjük pedig a Wordöt, ugyanis abban írok. Van a magyar szövegkönyvhöz sablonunk, ami mindig ugyanúgy néz ki; feltüntetjük a szereplő nevét, a kiállás sorszámát, a különféle instrukciókat (képen kívül van, háttal áll…) és a szöveget.
Mi az, ami lényeges ahhoz, hogy szájra férjen a szöveg? A szótagszám?
Nem szoktam szótagszámot számolni. Úgy gondolom, hogy nem is ezt kellene néznünk, hanem a morákat, mint az időmértékes verselésnél, ugyanis egy rövid magánhangzós szótag mindenképpen eltérő hosszúságú, mint egy hosszú magánhangzós szótag. A rajzfilmeknél szabadabban lehet ezt venni, de filmeknél, főleg mozifilmeknél tűpontosnak kellene lenni, sorozatnál pedig valahol a kettő között.
Animációnál mi az, amit máshogyan lehet?
Az a szerencse, hogy az artikuláció nem mindig követi a beszédet, tehát csak mozog a figura szája. Filmeknél, ha adott egy ajakkerekítéses hang, akkor oda nem fogsz ajakrésest betenni, mert rosszul néz ki, és az is hallja, hogy valami nem stimmel, aki nincs a fonetikában annyira otthon.
Mikor bilabiális mássalhangzók vannak, akkor próbálok ügyelni arra, hogy oda b, p és m kerüljön. Aztán, hogy a felvételkor ez tényleg úgy történik-e, vagy odakerül-e, az már nem rajtam múlik. Az élőszereplős filmeknél, főleg ha sokat van képen a szereplők szája, akkor figyelni kell, de egy animációnál ritkán kerekedik úgy az ajak, ahogyan azt a szöveg megkívánná.
Ha kész a fordítás, akkor mi a következő lépés?
Még egyszer átolvasom, majd kiejtési listát készítek a nevekhez, helyszínekhez, illetve egy listát a szereplőkről a megjelenésük sorrendjében. Azt nem kell odaírni, hogy mennyi ideig vannak képernyőn, de az angol szövegkönyvben általában benne szerepel ez is, néha még a szószám is, de tőlünk ilyet nem kérnek.
Ha kész, akkor elküldöm a produkciós vezetőnek, és innentől kezdve már csak nagyon minimális mértékben van beleszólásunk a dolgokba. Esetleg ha utólag kiderül, hogy valamit máshogyan kellett volna fordítani, mert később jelentősége lesz, akkor igyekszünk szólni, és ha szerencsénk van, akkor meg lehet változtatni, de jártunk már úgy is, hogy sajnos nem lehetett.
Ha olyan munkát kapsz, ami mangából vagy mint a Flash, képregényből készül, akkor kell ismerni az alapot?
Nem elvárás, de ha megnézed a Flasht, akkor abban a karakterek 99%-ának olyan neve van, ami már megjelent nyomtatásban, vagy korábbi tévésorozatban, esetleg rajongói fordításban van már bevett változata. Ezeknek én utánajárok, mert nagyon tud bosszantani, ha valami nem egységes. Ezért is zavar, hogy Flash nem Villám lett, de ez a csatorna kérése volt.
Emiatt viszont nem jön át Barry névválasztása. Az első részben ugyanis beszélget Oliverrel, aki azt mondja neki, hogy "ott lehetsz, ha kell, mint a villám", és Barry erre azt mondja a végén a narrációban, hogy "Hallottam egy jó névötletet, szerintem hamar népszerű lesz, Flash.". Reverse Flash esetében pedig azért nem az Anti- vagy Ellen-Flash nevet választottam, mert szerintem suta lett volna velük a karakter elnevezéséről szóló párbeszéd.
A Supergirl ilyen szempontból könnyebb, mert az első szezonja különáll a többi sorozattól, így teljesen az én játszóterem volt.
Kicsit más is, csajosabbnak éreztem.
Igen, mondjuk nekem sokkal jobban is fekszik ez, mint a többi, és kevésbé idegesítőek a karakterei. A kedvencem Cat és Calista Flockhart, őt a Testvérek óta nagyon szeretem, és neki itt nagyon jó egysorosai vannak. A Supergirlt egyébként könnyebb is írni, nyugisabb sorozat, nem hadarnak, és emiatt nem kell azzal foglalkozni, hogy mit húzzak ki, mi nem fér ki a szereplő szájára.
A Medvetesókkal mi a helyzet? Az hogyan talált meg?
A Cartoon Network produkciós vezetője felhívott, hogy "Figyelj, Laci, van egy tök aranyos sorozat, ami szerintem jó lenne neked." Kérdeztem, hogy mi, a We Bare Bears? "Igen!". Így kaptam meg. Jópofa munka volt.
Miket nézel, ha van rá időd?
A Hogyan ússzunk meg egy gyilkosságot? epizódjait tűkön ülve várom. Nézem az Agymenőket, a Briliáns elméket, a The Originalst, a Vámpírnaplókat, A S.H.I.E.L.D. ügynökeit és ha már eddig néztem, akkor kitartok a Hazug csajok társasága mellett is. Nagyon szerettem a Galavantot, de nézem a Netflix-es szuperhősös sorozatokat, a Royalst, és néztem a The Night Managert is. Illetve rengeteg van, amit csak szeretnék elkezdeni. Ilyen a Mr. Robot és a Kegyetlen tánc, a Trónok harcából pedig csak az első szezont láttam, mert előbb el szeretném olvasni, de arra még kevesebb időm van, viszont már csak két és fél könyv van hátra az eddig megjelentekből.
A holnap legendái minden szerdán 22.00-kor látható a VIASAT6-on!